Tudatosan politizál és stróman akar lenni a Carson Coma énekese

„Nem tudom, országszerte mit gondolnak a politikáról a kora huszonévesek, de tudatosság terén biztosan van hova fejlődni” – mondja Fekete Giorgio.

Hazánk idén sem képviselteti magát a dalversenyen.
A május 11-i megnyitó után kedden elkezdődnek a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztivál elődöntői. A versenyen Magyarország már évek óta nem szerepel, s bár a San Marino-i kerülővel kijutni szándékozó Carson Coma végül vigaszágon sem jutott be az indulók közé, lesz kiért izgulniuk a magyaroknak, Németországot képviselve ugyanis színpadra áll Bornemissza Attila és Tünde (vagyis az Abor & Tynna formáció) Bázelben – írta meg a Blikk.
Az Eurovíziós Dalfesztivált idén május 13-17. között tartják Svájc kulturális fővárosában, Bázelben, és 37 ország képviselteti magát az idei rendezvényen. Az indulók listáját itt tekintheti meg.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem tudom, országszerte mit gondolnak a politikáról a kora huszonévesek, de tudatosság terén biztosan van hova fejlődni” – mondja Fekete Giorgio.
Mint ismert: az utóbbi években – 2019 óta – Magyarország nem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ennek hátterében – azon túl, hogy hazánk inkább a magyar zenét és tehetségeket kívánja támogatni – kulturális és politikai okok is húzódnak.
Az Eurovízió ugyanis az utóbbi években egyre nyíltabban áll be az LMBTQ-propaganda mögé – legyen szó előadókról, zászlókról vagy szimbolikus gesztusokról.
Mint ismert: a tavalyi show minden eddigin túltett,
az írek szinte már sátánista szeánszt tartottak, miközben a nyertes egy kis diákszoknyában ugráló, a musical és rap stílusokat is vegyítő fiú lett.
Az Eurovíziós Dalfesztivált az évek során számtalan kritika érte azzal kapcsolatban, hogy a szavazások során sokszor a művészi értékek helyett a megkapó, túlságosan kidolgozott színpadi produkciók lettek favorizálva.
A dalfesztiválon egyre népszerűbbé vált a giccs, a folk és nemzetközi stílusok zenei keveredése, idővel pedig az LMBTQ+ kultúra is egyre inkább a részévé vált. Az évek során az Eurovízió tehát kinőtte magát az egyszerű televíziós kísérletből, ezzel együtt pedig egy óriási méretű nemzetközi intézménnyé vált.
Az Eurovíziós Dalfesztivált az utóbbi években kiemelt szereplője lett a woke propagálásának. A tavalyi show halmozta a botrányokat: a már említett ír Bambie Thug mellett a svájci nyertes, Nemo szintén az LMBTQ-közösség tagja, magát nembinárisként állítja be, ehhez pedig stílusa is igazodott a sminkkel, az extravagáns felsővel, valamint a kis szoknyácskával.
Ezt is ajánljuk a témában
A show-n az írek szinte már sátánista szeánszt tartottak, miközben a nyertes egy kis diákszoknyában ugráló, a musical és rap stílusokat is vegyítő fiú lett.
Ahogy azt megírtuk, idén az előadókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mivel az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) a politikai semlegesség megőrzéséért küzd.
Ennek értelmében az énekeseknek mostantól tilos bármilyen zászlót kitűzniük a nemzeti lobogójukon kívül a fellépések vagy hivatalos események során.
Ez a tilalom kiterjed az LMBTQ+ büszkeség zászlókra, a palesztin zászlókra és az uniós zászlókra is. A nézőkre ez nem vonatkozik, ők ugyanis bármilyen „jogilag engedélyezett” zászlót lobogtathatnak a svájci verseny alatt.
Ezt is ajánljuk a témában
A tiltás vonatkozik a palesztin zászlókra is.
Hazai visszatekintés
Magyarország először 1994-ben csatlakozott az Eurovíziós Dalfesztiválhoz, és meglepően erős debütálást produkált. Bayer Friderika „Kinek mondjam el vétkeimet?” című dala a 4. helyen végzett, ami a mai napig hazánk legjobb eredménye a versenyen. Ez biztató kezdet volt, de a következő években nem sikerült hasonló sikereket elérni. Idővel többször is visszaléptünk a részvételtől – például 1999 és 2004 között egyáltalán nem szerepeltünk a versenyen. A 2000-es évek második felében azonban újra aktív szereplővé váltunk. Rúzsa Magdi 2007-ben (9. hely), majd Kállay-Saunders András 2014-ben (5. hely) újra magasra tette a lécet. A „Running” című dal nemcsak a nemzetközi közönség figyelmét keltette fel, hanem hazai szinten is komoly sikert aratott. Ekkoriban a közmédia évente megrendezte „A Dal” című válogatóversenyt, amely minőségi ugrást jelentett a hazai könnyűzene számára.
Nyitókép: Abor & Tynna Facebook-oldala